Hamburgi Magyar Iskola
rövid története
A Hamburgi Magyar Egyesületen belül működő Hamburgi Magyar Iskola célja a Hamburgban és környékén élő magyar származású gyerekek magyar nyelvű oktatása, a magyar kultúra átadása, a magyar nyelv, mint származási nyelv elismertetése a német rendszerben, annak érdekében, hogy a diákok magyar nyelvből érettségi vizsgát tehessenek, mint választott idegen nyelv.
Az iskola további fontos célja egy olyan környezet, közösség biztosítása az itt felnövő gyerekek részére, ahol egy magyar nyelvű közösségben a magyar nyelvet ápolhatják, fejleszthetik, barátokat szerezhetnek.
A Hamburgi Magyar Egyesület keretein belül kisebb megszakításokkal, változó vezetés alatt (Kulin Ildikó, Orbán Vica, Mazsu Tímea, Borsos Edit., Tóthné. Hermann Beatrix, Németh-Kiss Ilona és számos segítőtársuk) mindig működött gyerekcsoport. 2016 és 2017 folyamán Tóthné Hermann Beatrix és Kiss-Németh Ilona vezetése alatt a gyermekcsoport létszáma nagyot nőtt, a családok elkezdtek bekapcsolódni az Egyesület életébe. Ez jó alapot biztosított később az iskola létrehozására.
A HME elnöke, Friedrich Ireghy Annamária a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BUOD) Iskola Csoportjának akkori vezetője, valamint iskola találkozók szervezője e találkozások során betekintést nyert számos városban sikeresen működő hétvégi magyar iskola életébe. Terve, Hamburgban is magyar iskolát alapítani a Rostás Attilával folytatott beszélgetések során válhatott valóra, látva a közös célt s a tenni akarást ennek elérésére.
Rostás Attila 2017. november elején azzal a nyílt felhívással fordult a hamburgi magyarokhoz, hogy egy iskolát szeretne létrehozni. Ez a kezdeményezés napokon belül széles támogatást nyert el a Egyesület keretein belül rendszeresen összejáró, találkozókat és eseményeket szervező szülők között. Mindenki szerette volna, hogy a laza csoportosulásból kifejlődjön egy komoly iskola, amely a gyerekeknek is előnyöket biztosítana a későbbi iskolai tanulmányaikban. Így kezdődhetett meg a szervezés november 20-án a HME égisze alatt, annak vezetőjének Friedrichné Ireghy Annamária támogatásával. Az akkori hamburgi Magyar Iskola Szülői Munkaközösségének tagjai, akkor 14 család, amely az első szórólapokon is szerepelt:
Hamburgi Magyar Iskola Szülői Munkaközössége
Borsos Edit, B. S., B. M. K., Csákiné Veréb Mónika, Falusi Regina, Fazekas Judit, Gyolcs Eszter, Hermann Beatrix, Horváth Attila, Kosztan Csilla, Németh-Kiss Balázs, Németh-Kiss Ilona, Rostás Attila, Schmees Éva, Szűcs Tamás, Toth Gergely, Zsivin László
HME vezetősége
Friedrich Ireghy Annamária (elnök), Peters Éva
Maria (alelnök), Gorzó István, Fazekas Judit, Schmees Éva, Horváth Tibor
Az első megbeszélésen lefektetésre kerültek az alapok. Egy világi, értékteremtő iskolára voksoltak az alapítók. A kezdeti feladatok nagy részét a B., Németh-Kiss, Tóth, Rostás családok végezték. Az első alkalom már 2018. január 13-án megrendezésre került, még az Alstercity-ben. B. S. magát a mozgalom vezetőjévé deklarálta. Tőle Rostás Attila kapta az óvoda beindítását, míg ő magának az iskola vezetését jelölte ki, elméletben együtt a többi családdal, természetesen.
Míg az óvodában a Tervezz, Hajtsd végre, Értékeld, Tervezz újra módszerrel a színvonal növekedett, alkalomról alkalomra több és több család csatlakozott, ahol a családok maradtak, beiratkoztak és hívták a barátaikat, addig az iskoláról ez nem volt elmondható. Ott valamilyen – akkor még ismeretlen okból – nemcsak a fenti egyszerű, minden mérnök által ismert módszert nem alkalmazta B. S., de még a konkrét visszajelzéseket is ignorálta. Látszólag egyetértett az emberekkel, de abból semmit sem fogadott meg és épített be az iskolába. Az alapító családok ezt látva, elkezdték elhagyni az iskolát és az iskola létszáma is rendkívül alacsonyra apadt vissza. A legtöbb új gyerek és család a próba alkalom után nem jött ismét.
Ezt mutatja ez a korabeli 2018-as statisztika is.
Ezt mutatja ez a korabeli 2018-as statisztika is. Azt lehet látni, hogy a piros vonal (óvoda+bölcsőde) részén 7 gyerek minden alkalommal ott volt, 3-an 90%-ban, 4-en 80%-ban, míg az iskolában (sárga) ez az arány egészen rosszul néz ki. Mármint azért is, mert többen kezdtek az iskolában, mint az óvoda+bölcsődében és végül kevesebben voltak az órákon.
Azt lehet látni, hogy a piros vonal (óvoda+bölcsőde) részén 7 gyerek minden alkalommal ott volt, 3-an 90%-ban, 4-en 80%-ban, míg az iskolában (sárga) ez az arány egészen rosszul néz ki. Mármint azért is, mert többen kezdtek az iskolában, mint az óvoda+bölcsődében és végül kevesebben voltak az órákon.
B. S. az iskola alapító okiratát egymaga írta meg és beleszólása a többi alapító tagnak csak látszólagos volt. A megfogalmazások ebben a dokumentumban rendkívül kétértelműek voltak. Mint később kiderült, nem véletlenül, főleg a vallás témában derültek ki toxikus manipulatív fogalmazások, amelyeket később B. S. ki is használt.
2018. január végére R. A.-nak sikerült iskolaépületben igazi iskolatermeket bérelnie a HME számára és ehhez az összes adminisztratív feladatot megoldotta. Így a harmadik alkalmat a HMI már a norderstedti Grundschule Heidbergben kezdte. A 2018-as tanévzárón annyi tűnhetett volna fel, hogy a HMI vezetőségében már csak R. A. és B. S. maradtak és az iskola többi alapító családja vagy magától, vagy B. S. hathatós ráhatása miatt léptek ki. (Mint pl.: Tóthné Hermann Beatrix, Tóth Gergely, Zsivin László, Falusi Regina, Horváth Attila, Németh-Kiss Ilona és Balázs – 5 család)
2018. szeptemberétől a viszony R. A. és B. S. között is feszültebbé vált. Egyre látványosabban megjelent B.S bigott vallásossága és az az attitűd, hogy a kompromisszumos megoldások és a konszenzus keresése helyett kizárólag az ő javaslata, véleménye és döntései legyenek megvalósítva. Sokaknál ez még úgy kristályosodott ki, hogy itt van egy határozott, céltudatos, irányt mutató vezető, aki nem sajnál sok munkát beletenni a célok elérésébe. Lettek is eredmények és ez azért nagyon imponáló volt. Amikor R. A. sikeresen önállóvá tette az óvodát és nem kellett a szervezésen túl, magán a foglalkozáson is részt vennie, elkezdett átjárni az iskolába megfigyelni, hogy megérthesse, miért ilyen sikertelenek az iskolás tagozatok. Gyorsan kiderült, hogy az órák teljesen ad-hoc módon, nem egy nagyobb szakmai terv alapján, ráadásul egyáltalán nem gyerekközpontú, érdekes módon zajlanak. Az átadott tudás tárgyilagosan is megkérdőjelezhető volt.
2019-re B. S. elérte azt, hogy kívülről úgy látszódjon, ő minden siker és eredmény okozója (lásd jó létszámok a HMI-ben: az óvodában, az iskolaépület megléte…stb) és a HME elnökségét is maga mellé állította. B.S nagyon jól tud érvelni és nagyon meggyőző – persze az igazság és valóság rovására. 2019. január 13-án R. A., úgy mint az összes többi alapító tag a helyzet tarthatatlansága miatt kilépett a HMI-ből és HME-ből és a kapcsolat a HMI-vel szinte teljesen megszakadt. Ekkor a 14 alapító tag közül már csak 4 maradt. A kezdődő szkepticizmus, hogy B.S állítása a normális mértékű lemorzsolódásról, az elmaradtak megbélyegzése, hogy “nem akarták eléggé”, egyes elvált szülők közösség előtti kritizálása, hogy egy személyként – házastárs nélkül – egyáltalán alkalmasak-e a szülői szerepre oda vezetett, hogy az iskola egy átjáróház lett. Az újonnan érkezők bizonyos ideig, fél-egy évig kitartottak és utána otthagyták az iskolát és az óvodát.
A Corona időszaka beköszöntével az iskola tartása a Norderstedt-i helyszínen ellehetetlenült. A probléma úgy lett áthidalva, hogy B.S. javaslatára családi házakhoz került, először az óvodások “Katáékhoz” – Ez a “Katáék” pont a saját feleségét és ő saját magát jelentette, ismét egy fura, megkérdőjelezhető kifejezés. Az iskolások Schmees Éváékhoz. A lemorzsolódások hatására a végén 11 gyerek maradt, de ez úgy, hogy a 4-gyerekes Schmees család, az ötgyerekes B. család, akiktől 2 gyerek volt iskolás és még a dr. Szőcs és Gyerkó család 2 ill. 1 gyerekkel. Azaz az iskola kisebb lett 5 év után, mint az előtte lévő gyerekcsoport évtizedeken át. Sajnos a COVID megszorítások miatt alakult így a családi házas iskolaoktatás, de semmi jele sem volt, hogy a megszorítások feloldása után bármilyen változás lett volna. Schmees család gyerekei fellázadtak, hogy nem hajlandóak úgy tanulni, hogy még egy székre sem tudtak leülni, és Schmees Éva mielőbbi változtatást szeretett volna. Azonban B.S., mint iskolavezető, ezután áttette a teljes iskolát és óvodát hozzájuk, hisz Schmees Éva, az egyesület 2012 óta önkéntesen pénztáros, pályázatíró és elszámoló mindenese ezután a “nem akarták eléggé” kategóriába került. Tehát aki kritikát gyakorol, azt elszigetelik. A HMI és az eredeti alapító tagok útjai elváltak, a hamburgi családok bevonása nem sikerült. Az eredetileg kijelölt célok a HMI-ben pedig egy távoli, ismeretlen jövőbe csúsztak.
2023. októberében az iskola továbbra is B. S. privát családi házában zajlott, a cserkészet pedig egyértelműen más, a meghatározottól eltérő irányt vett, az egyesülethez és iskolához tartozó cserkészet már nem a KMCsSz alatt ment tovább.
A Külföldi Magyar Cserkészszövetségben működött a hamburgi Bolyai Farkas cserkészet is, ahol rendszerint a berlini cserkészekkel közösen zajlottak a programok, majd a KMCsSz “elvilágiasodása”-ra hivatkozva B. S. kilépett a szövetségből, amit szintén egyedül, a többi tag és szülő bevonása nélkül tett meg, miközben arra hivatkozott a berliniek felé, hogy a hamburgiak közül senki nem ért egyet szövetség irányával. 2023. végén kiderült, hogy sem a szülők, sem a vezetőségi tagok nem tudtak a szétválásáról, amit B. S. egyedül hajtott végre és egy másik, teljesen ismeretlen és jelentéktelen szövetségbe vitte át a csapatot és kért új ígéreteket a gyerekektől. Mivel a szülők, többek között Dr. Szőcs Katalin, aki a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetségre tette le az esküt, amely maga is a Fórum része, elutasította ezt a döntést. Egy egyesületben senki nem hozhat egyedül döntéseket, szövetségből ki- és belépésről pedig főleg nem. B. S. olyan egyéni, közösségi elvektől eltérő döntéseket hozott meg és hajtott végre, amik távol esnek a közösség elveitől és céljaitól. (Mint már 2018-ban is.)
B. S. azt is tudta, hogy a katolikus misszió épülete nyitott az iskolára, bármikor oda lehet vinni az iskolát, ezt az infót mégis eltitkolta és a saját családi házában tartotta az iskolai és cserkész foglalkozásokat (a covid korlátozások feloldása után is). Novemberre és decemberre nyíltan kiderült, hogy ezzel sok szülő és gyerek nem ért egyet.
Sem azzal, hogy az iskolai órák a nappaliban és gyerekszobákban a földön ülve zajlanak, sem pedig azzal, hogy a havi egyszeri cserkész portyák szintén a nappaliban és dolgozó szobában felállított sátrakban történnek.
További érzékeny téma az a fajta vallásgyakorlás, amit B.S a jelenlévőkre erőltetett. Ez sok szülőben inkább ellenállást mint vonzalmat okozott. Az iskolába vallási hovatartozástól függetlenül érkeznek a gyerekek. A hittan óra, mint fakultatív tárgy bevezetése fontos, ugyanakkor választható és nem kötelező.
2023. januárjában az iskolában 12 éves gyerek volt a legidősebb tanuló, az iskola zömét az alsósok alkották.
Hamburgban ennél sokkal több gyerek jár a német rendszerben iskolába – körülbelül 250 diák vallja magát magyarnak.
B. S. teljes egészében kisajátította a Hamburgi Magyar Iskolát és a Bolyai Farkas cserkész csapatot, szalámi taktikával leépítve a kritikusokat, akik úgy érezték, hogy csak nekik van problémájuk, látszatra a többieknek megfelelő ez az iskolavezetés. Az együttműködés a többi személlyel (egyesület elnöke, vezetőség, szülők, tanárok) csupán látszólagos maradt. Mint a régi alapító tagokkal is még 2017/2018-ban volt. A Bolyai cserkészetet a tagság és HME vezetőség megkérdezése nélkül kiléptette a Külföldi Magyar Cserkész Szövetségből, mert az számára túlságosan világias szervezet volt és csatlakozott egy az ízlésének megfelelőbb szövetséghez.
A KCSP ösztöndíjas (is) jelezte ezt a problémát. November végén elmondta az egyesület elnökének, hogy számára a fentebb felsorolt feltételek nem megfelelőek az iskola egészséges folytatásához. Az egyesület vezetőségét ugyanakkor szülők is megkeresték panaszaikkal. Az egyesület komolyan vette ezeket a felszólalásokat és felvették a kapcsolatot a katolikus misszióval, dr. Horváth Ferenccel annak érdekében, hogy az iskola kéthetente szombaton a misszió épületében lehessen. A hely szabad volt. Ekkor derült ki az, hogy legalább fél éve elérhető, amit B. S. sikeresen eltitkolt.
Decemberre kiéleződött B. S helyzete mind az egyesülettel, szülőkkel, a KCSP-vel, mindenkivel. Nagy visszhangja volt annak az esetnek is, hogy B. S. ismét elkezdett kizárni embereket, mint ahogy azt évekkel ezelőtt is tette. Ekkorra viszont minden szál ugyanoda, B. S-hez vezetett és mindez következménnyel járt.
Január 7-ére vezetőségi ülést jelentettek be, amin részt is vett a teljes vezetőség akkor még B. S-sel. Ez alkalommal megbeszélték, hogy január 20-ára szülői értekezletet hívnak össze, annak érdekében, hogy meghallgassák a szülők véleményét is az iskola helyszínével kapcsolatban is.
Következő héten, január 11-én B. S. váratlanul “rendkívüli” szülői értekezletet jelentett be 13-ára, amire csak azokat a szülőket hívta meg, akik hozzá lojálisak voltak, nem pedig azokat, akik beiratkoztak. Így egy szűk réteg volt jelen, köztük az egyesület könyvelője S. É. sem kapott meghívást, aki a napirendi pontok alapján nagyon is érintett volt a szülői értekezleten, mint az egyesület pénzügyeiért és a tandíjak beszedéséért felelős könyvelő. Itt szintén hatalmas valóságtorzítást mutatot be B.S. Megvolt az ellenség: az egyesület, aki el akarja venni a magyar iskola függetlenségét és Schmees Éva, aki nem fizeti ki sem a tanárokat, sem őt személy szerint. Így szavazásra került a sor, ahol új pénzügyi vezetőnek kineveztek egy ottani szülőt. Aki valaha volt egyesületi életben és ismeri a szigorú szabályokat, tudhatná, hogy ez így semmis, érvénytelen és jogtalan. Valamint kiáltványt fogalmaztak meg, hogy a Hamburgi Magyar Iskola független.
Így kezdődött a hivatalos egyesület által megrendezett szülői értekezlet, ahol Friedrichné Ireghy Annamária a párbeszédet, a megoldást, a moderátori szerepet akarta vállalni, de nem volt kivel. A leginkább érintett B. S. a január 20-i szülői értekezleten nem vett részt arra hivatkozva, hogy nem mondta biztosan január 7-én, hogy ott lesz (felmerül a kérdés, hogyha január 7-én valóban nem tudta biztosra megmondani, hogy ott lesz, akkor miért hagyta kihirdetni a szülői értekezlet 20-ára és miért hozott létre egy másik időpontot a 20-ai időpont ismeretében).
A szülői január 20-ai értekezleten nyilvánvalóvá vált B. S. igazságtól eltérő állításai, ami totális téveszméket generált az egyesületben, közösségi életben és személyi kapcsolatokban.
Január 20-án B. S. és néhány vele egyetértő személy bejelentette, hogy a HMI-t a magukénak gondolják, B. S-sel az élén, így kilépnek az egyesületből. Ismét felmerül egy fontos kérdés: az iskolát 7 évvel ezelőtt 14 család alapította. Hol vannak most ezek az emberek? B. S. miért gondolja egyedül magáénak az iskolát?
Ezek az emberek mind maguktól kiléptek, miután látták B. S. irányát. Ezek az emberek azután kezdtek és kezdenek visszatérni, hogy B. S. kilépett (a kilépés volt számára az egyetlen opció).
Tanulság:
Nem minden arany, ami fénylik. B.S szeméyiségéről az elmúlt 8 évben nagyon sokat megtanultunk és komoly veszélynek látjuk bármilyen közösségben. Megtanultuk, hogy ő nem hazudik, csak olyan mértékben ferdíti el a valóságot, ékeskedik más tollával, tapos bele mások becsületébe, manipulál embereket immár több évtizede, hogy a jelenlegi Hamburgi Cserkészet dr. Szőcs Katalin vezetővel, a Hamburgi Magyar Iskola Rostás Attila vezetővel és a Hamburgi Magyar Egyesület pénztárosa, Schmees Éva nem akar semmilyen módon B.S-sel kapcsolatba kerülni vagy közös tevékenységet folytatni.
Az iskola most a régi eszméknek megfelelő irányt vette új helyszínen, régi, ismert és kitűzött célokkal.
A Hamburgi Magyarok Egyesülete alatti cserkészet pedig szépen fejlődik, központjuk a Hamburgi Katolikus Misszió épülete. A Hamburgi Magyar Iskola kinőtte a katolikus misszió termeit, így 2024. június 1-je óta a Charlotte-Paulsen Gymnasium épületében foglal helyet. A cserkészet és az iskola független szervezetek, a Hamburgi Magyar Egyesület, mint jogi személy égisze alatt működnek önállóan, de beszámolásra kötelezetten. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy ne fordulhasson elő újra olyan eset, hogy bármilyen vezető vagy tag kizárólag magának vindikálja azt az eredményt, amit egy közösség hozott létre. Az alszervezetek és vezetők között az együttműködés kiváló, a problémák megoldása eddig mindig konszenzussal, meggyőzéssel végződött és így is fog. Senki nem akar egy újabb zsarnokot az egyesületbe.
Aláírók:
Rostás Attila
Friedrichné Ireghy Annamária
Schmees Éva
Gorzó István
Mazsu Tímea
Peters Éva