Magyarul gondolkodni, alkotni, vitázni – Hamburgban is
A 10–14 éves korosztály számára a magyar nyelv már jóval többet jelent annál, mint hogy megtanulják a helyesírási és nyelvtani szabályokat. A HMI felsős csoportjában azt szeretnénk, hogy a fiatalok használják a magyart: beszélgessenek, olvassanak, írjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak és alkossanak ezen a nyelven, miközben felfedezik a magyar kultúra régi és mai arcait.
A 2026/27-es tanévben a felsős foglalkozások új koncepcióval és új tanárral indulnak.
Új tanárunk: Bodó Sándor
A csoport foglalkozásait Bodó Sándor intermédiaművész és művésztanár vezeti. Sándor jelenleg fogyatékossággal élők számára vezet kreatív faműhelyt Hamburgban. Művészeti látásmódját és kreativitását a HMI-be is magával hozza: a magyar nyelv, irodalom, történelem és kultúra a felsősök óráin művészettel, médiával, vizuális kultúrával és közös alkotással kapcsolódik össze.
A foglalkozásokon ezért nem különálló tantárgyak követik egymást. Egy irodalmi szövegből lehet képregény, egy történelmi eseményt fényképek és rádiófelvételek segítségével vizsgálhatunk, egy magyar szimbólumból kortárs plakát készülhet, egy vers pedig elvezethet a mai magyar dalszövegekhez.
A cél közben végig ugyanaz: minél több valódi magyar nyelvhasználat.
Származási nyelv – különböző nyelvi szinteken
A felsős csoport származási nyelvi csoport: olyan gyerekeket várunk, akiknek életében jelen van a magyar nyelv, de nagyon különböző lehet, hogy ki mennyit és milyen magabiztosan beszél, olvas vagy ír magyarul.
Ezért az olvasási, szövegértési, írásbeli és nyelvtani feladatokat is differenciáltan, a gyerekek aktuális nyelvi szintjéhez igazítjuk. A nyelvtannal lehetőség szerint nem elszigetelt szabályokként találkozunk: a helyhatározóragok egy Budapest–Hamburg projektben, a múlt idő egy történet vagy történelmi esemény feldolgozásakor, az érvelés pedig egy vita vagy reklám készítése közben kerül elő.
A 2026/27-es tanév első félévének tervezett témái:
Augusztus 29. – Moin és szia! Ki vagyok én?
Az első alkalom középpontjában az önéletrajz, önmagunk bemutatása és a többnyelvű identitás áll. Olvasási és szövegértési feladatokból indulunk, majd a gyerekek saját magukról írnak: hogyan mutatkozunk be, mely információk fontosak rólunk, és hogyan épül fel egy rövid önéletrajzi szöveg?
Lackfi János Milyenek a magyarok? című könyvéből kiindulva közben azt is megvizsgáljuk, milyennek látják magukat a magyarok, milyen sztereotípiák kapcsolódnak hozzánk, és létezik-e egyáltalán a „homo hungaricus”. Mit jelent magyarnak lenni akkor, ha valaki Hamburgban nő fel, és természetesen mozog több nyelv és kultúra között?
Szeptember 12. – Milyen nyelv a magyar?
Nádasdy Ádám Milyen nyelv a magyar? és Abbas Khider Deutsch für alle című műveinek gondolataiból kiindulva kívülről nézünk rá a magyar és a német nyelvre.
Mi furcsa a magyarban egy németül beszélő számára – és mi furcsa a németben annak, aki kívülről érkezik? Toldalékokkal, szórenddel, névelőkkel és a nyelvtani nem kérdésével foglalkozunk, mondatokat bontunk szét és építünk újra. Végül pedig felmerül a kérdés: ha rajtunk múlna, mit változtatnánk meg a magyar vagy a német nyelvben?
Szeptember 26. – Jelek, képek, magyarok
Mitől ismerünk fel valamit „magyarként”? Címer, korona, zászló, népművészeti motívumok, történelmi és mai jelképek segítségével vizsgáljuk, hogyan születnek és hogyan változnak a kulturális szimbólumok.
A gyerekek egy választott motívumot kortárs vizuális nyelvre fordíthatnak le: készülhet belőle logó, plakát, albumcover, street art vagy akár egy elképzelt ruhadarab terve.
Október 10. – Magyarország rajzolva
Ezen az alkalmon a magyar rajzfilm, animáció és képregény kerül a középpontba. Dargay Attila világától – Lúdas Matyi, Vuk, Szaffi – a Magyar népmesék jellegzetes vizuális kultúráján át kortársabb alkotásokig jutunk.
A Lúdas Matyi segítségével azt is megnézzük, mi történik, amikor egy irodalmi műből rajzfilm lesz: mit hagy el, mit változtat meg, és mit tud hozzátenni a kép és a hang? A nyelvi munka középpontjában a párbeszéd, a történetmesélés és a karakterjellemzés áll, az alkotórészben pedig saját figura vagy rövid storyboard készülhet.
November 7. – Boszorkányok, lidércek és garabonciások
Ősszel a magyar néphit sötétebb világába merészkedünk. Boszorkányok, lidércek, táltosok, garabonciások, sárkányok, babonák és hiedelmek segítségével beszélünk arról, mitől féltek az emberek régen, és hogyan próbálták történetekkel megmagyarázni az ismeretlent.
Rövid mondák és hiedelemtörténetek olvasása mellett előkerül a leírás, a történetmesélés, a melléknevek és a képes beszéd is. A végén pedig megszülethet a csoport saját Magyar bestiáriuma.
November 21. – 1956: kép, hang, propaganda
1956-ot elsősorban a média szemével vizsgáljuk. Fényképek, korabeli újságok, plakátok, rádió és a lyukas zászló segítségével azt keressük, hogyan mesélhető el ugyanaz a történelmi esemény különböző nézőpontokból.
Mi a tény, mi a vélemény, és hol kezdődik a propaganda? Mit mutat meg egy fénykép – és mi marad a képen kívül? A történelmi ismeretek mellett így a forráskritika és a médiatudatosság is fontos szerepet kap.
December 5. – Hungarikum vagy marketing?
Rubik-kocka, busójárás, táncház, matyó hímzés, gulyás, Puskás, paprika, kürtőskalács – de vajon mitől lesz valami valóban hungarikum, és mitől gondolunk valamit egyszerűen „tipikusan magyarnak”?
A hungarikumokon keresztül reklámról, márkákról és országimázsról is beszélünk. Milyen Magyarországot mutatnak a turistáknak – és milyet mutatnának a 10–14 évesek saját korosztályuknak?
December 12. – Versek, zenék, szövegek
Hol végződik a vers, és hol kezdődik a dalszöveg? Klasszikus magyar költészetet és mai magyar zenéket teszünk egymás mellé, és ritmust, rímet, ismétlést, metaforát, refrént és szlenget keresünk bennük.
A szövegeket nemcsak olvassuk és értelmezzük: lehet belőlük saját négysoros, blackout poetry, dalszöveg, rap vagy slam is.
Január 16. – Budapest × Hamburg
Két város, két folyó és két kulturális tér. Budapestet és Hamburgot utcaképeken, graffitiken, plakátokon, építészeten, tipográfián, hidakon és köztereken keresztül hasonlítjuk össze.
Közben a magyar helyhatározóragokat és névutókat is gyakoroljuk, majd a két városból akár egy új, képzeletbeli Budapest × Hamburg mashup is születhet.
Január 23. – Magyar – ahogy én látom
A félév végén visszatérünk az első alkalom kérdéséhez: mit jelent számomra a magyar nyelv és kultúra?
A gyerekek a félév során megismert irodalmi, nyelvi, történelmi, művészeti és médiatémákból választva saját projektet készíthetnek. A forma szabad: videó, podcast, képregény, plakát, fotósorozat, kollázs, animáció, slam vagy prezentáció.
Nem egyetlen helyes választ keresünk arra, milyen a magyar kultúra. Inkább azt szeretnénk, hogy mindenki megtalálhassa benne azt, amihez ő maga kapcsolódni tud.
A többnyelvűség menő
A diaszpórában a magyar nyelv nem versenyez a némettel vagy a gyerekek más nyelveivel. Éppen ellenkezőleg: egy újabb nyelv, amelyen gondolkodni, olvasni, alkotni, barátkozni és önmagukat kifejezni tudják.
A HMI-ben ezért a magyar nem egyszerűen tantárgy, hanem közös nyelv és közös kulturális tér is.
A Hamburgi Magyar Iskola hivatalosan elismert származási nyelvoktatást folytat. A rendszeres részvétel bekerül a hamburgi iskolai bizonyítványba.
A foglalkozások kéthetente szombaton 10:00–13:00 között zajlanak.
A tematika a csoport érdeklődéséhez, nyelvi szintjéhez és aktuális igényeihez igazodva a félév során változhat.
Várjuk a 10–14 évesek jelentkezését!
Jelentkezéshez kérjük, az alábbi jelentkezési lapot kitöltve és aláírva küldjétek el az info@hamburgimagyariskola.de címre.
Az első alkalommal ingyenes próbaórára is van lehetőség.